Károlytáró, a felfedezetlen, gyönyörű, tiszta Mátra

Károlytáró Gyöngyöstől 10,5 km, Mátraszentimrétől 4 km, az erdőtől 0 km. Igen, körös-körül csak erdő van. Valaha a környéken bányászat folyt. Ma nincs bánya, bolt, iskola, templom, kocsma. (Pedig igény lenne rá, mármint a boltra és kocsmára.)

Ha valaki meghallja a Károlytáró nevet, esetleg a letűnt, dicső időkre asszociál, az ércbányára, a hozzá kapcsolódó ércdúsító, Ércelőkészítő üzemre, arra az időszakra, amikor Gyöngyösorosziban és környékén bőven akadt munkalehetőség . Mindezt napjainkban elhomályosítja a bányászattal óhatatlanul és mindíg együttjáró környezetszennyezés hatásainak, következményeinek rosszindulatú, gyakran polikai haszonszerzés céljából való eltúlzása,a bányászati tevékenység eredményeinek és hasznának semmibe vétele, figyelmen kívül hagyása.

 

A VOLÁN buszvszetők irgalmatlanul elnyűtt, mély,butykákkal bőven ellátott utakra, néhány turista, aki már járt erre, a romantikus, erdőkben bővelkedő tájra, gombákban, madarakban, erdei vadakban változatos vidékre gondolhat.

kirandulok.jpg

Internetes forrásokból megkísérlem összeállítani a Gyöngyösoroszi ércbányászat rövid történetét, majd a bányabezárás, pontosabban a szüneteltetés indoklását, összegezni a környezetre gyakorolt hatásvizsgálatok eredményeit, környezet rekultivációjának eddigi eredményeit folyamatát, buktatóit..

Végül közreadom személyes élményeimet tapasztalataimat, megemlékezve régi ismerősökről, munkatársakról.

Volt egyszer egy bánya, élt 220 évet

 

Gyöngyösoroszi érces területe alatt a Gyöngyösoroszi-Mátraszentimre, Mátrakeresztes, Gyöngyöspata települések által határolt területet értjük, melyben a miocén korú vulkáni tevekénység folyamán hidrotermákban szálltak fel az oldatok és kicsapódtak a repedések, üregek falán, létrehozva egy hol színes ércekben, hol kvarcban, karbonátokban dús telérrendszert, mely évszázadokon keresztül felcsigázta az egyszerű emberek, az uraságok, a vállalkozók, a bányászok, a kutatók vágyát. A bányászat minden valószínűség szerint már sokkal korábban kezdődött, sőt, lehet, hogy már a bronzkorban is ismertek ércleőhelyeket és helyi érceket dolgoztak fel, írásos feljegyzések azonban csak 1767-tól lelhetık fel, és azok mind már meglévő, de felhagyott bányákról írnak.

1767 és 1769 között érckutatók kezdték járni a hegyeket, sok beszakadt tárót, horpát fedeztek fel. 1767-ben a Bánya-bércen kézzel kivésett tárót találtak, melynek bőıvítését kezdték meg.

Fazola Henrik miskolci vasműves érdekeltséget szerzett az 1769-ben létesített Szt. János-táró művelésében, 10 héten keresztül több bányászt foglalkoztattak.

 

1769-ben Hog Pongrác Szentháromság néven tárót létesített az Arany-hegyen .

 

1770-ben Fazola Henrik az általa felfedezett bányákra részvényeseket keresett (Mária Terézia császárnı lett a főrészvényes) és létrehozta az első mátrai ércbánya-társulatot, ehhez Orczy József báró támogatását is megszerezte. 1788-1789 között Orczy József ércbányája már üzemelt. A bányákat 1789-ig még művelték.

 

1800- ban Kitaibel Pál azonban már felhagyott állapotban találta. 1794-ben a Monostor-oldalon indították a Szt. József-bányát.

Majd 40 éves szünet következett.

1844-1857 között Vass Elek és Vrányi György közös vállalkozásban az érces terület nyugati részén két bányában (György- és Elek-bánya) termeltek ki ólom- és rézércet.

 

Oroszi keleti részén a Pál-társulat a Pál- és József-táróban dolgozott , zúzóművet és szerelőt is létrehoztak. Feltárták és fejtésbe vonták a Károly-tárót , de csak a dúsércet fejtették le. A Péter- Pál-tárót (alsó táró) 228 méterre bővítették, 19,7 g/t aranyat és 66,25 g/t ezüstöt tartalmazó ércet fejtettek.

1861-ben a Pál társulat anyagi eszközei elfogytak, a társulat beleolvadt a Mátrai Bányaegyletbe, ami végül 1866-ban leállította a munkáját.

 

A bányászat azután 60 évig szünetelt.

 

1921-1922 között Lök Márton a Királyi Pénzügyminisztérium megbízása alapján tanulmányozta a mátrai ércbányászati helyeket és erről részletes jelentést írt. Felhagyott bányákat talált Gyöngyösoroszi északra és a Hasznosi völgyben az üveghutától délre (ma: Mátrakeresztes, 1926-1931 között az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. szerezte a bányászati jogokat és 1926-ban Glück Zoltán vezetésével érckutatási kirendeltséget hozott létre, 1926 és 1928 között újra indította a bányászatot több táróban, elsősorban a központi területen (Károly-táró), a Károly-táró elérte az altáró szintjét.

1928-1930 között újranyitották a Péter-Pál alsó és felső táróját és létrehozták a Péter-Pál aknát, megkutatták a Hidekúti és Szákacsurgói felhagyott tárókat is, végül a Károly-tárótól délre telepítették a Vereskői-tárót. Északra terjeszkedve létrehozták a Pelyhesi kutatótárót, a kibúvásokat egy aknával kutatták meg. A Hasznosi völgyben a Keresztes-bércen, a Tóréti-patak völgyében és az ún. Ravasz-lyuknál létesítettek kisebb tárókat.

1931-ig 1200 méter új vágatot hajtottak és 12.000 tonna ércet termeltek ki. A színesfémárak drasztikus világpiaci csökkenése miatt 1931-ben leállították a termelést, a bányákat a magyar kormánynak kívánták eladni. Rozlozsnik Pá l megbízást kapott az ércvagyon felmérésére, az ércvagyon fémtartalmát 6067 t ólomra, 13.039 t cinkre becsülte.

1945.ben az Urikány-Zsilvölgyi Rt. eladta a bányát az államnak 550.000 pengőért.

 

1949-ben megalakult az Ércbányászati Nemzet Vállalat és 3 éves tervbe beiktatta Gyöngyösoroszi érces területének megkutatását. 1950-1951 a bányászat fejlesztését kiemelt feladatként kezelték.

 

A kutatások fő indulópontja az 1949-ben kijelölt Altáró-i kutatóüzeme lett. Mivel a Károly vakakna és a Péter-Pál-akna mélyszintje 400 méter volt, a 400 méteres szintet nemcsak a víz elvezetésére, hanem a telérek megkutatására is alkalmasnak vélték.

 

1950-ben külön aknával tárták fel a Nagy-Tölgyes és Kis-Tölgyes-bércen remélt teléreket, a mátraszentimrei és bánya-bérci telért is.

 

1951-ben az 1930-ban kihajtott Péter-Pál-harántot rályukasztották az Altáróra a bányavíz levezetésére, a Károly-akna elérte a 300 méteres szintet.

1952-ben létrehozták a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatot , gyöngyösi székhellyel .

Akkor el is készült a Gyöngyösoroszi és az Altáró közötti útszakasz, addig ugyanis földúton közlekedtek.

 

1952-ben kezdték meg az ércdúsító építését a Toka-patak völgyében, a meddőiszap-hányót a Száraz-patak-völgye mellé telepítették.

1952-ben az Altáró elérte a 2030 méteres hosszúságot, összekötették a Péter-Pál-aknával.

Aztán elérte a Malombérc- , Kiskút II (Besekunyhó), Pelyhes teléreket, végül harántolta a Bánya-bérci telért is. Kiépültek a Szálkacsurgó-i, Péter-Pál és Bikkszéli harántok is.

1953-ban a Károly-aknát 450 méterig mélyítették, felépült a földalatti szállítógépkamra.

1954-ben kezdték meg a Bánya-bérci telér megkutatását.

 

1956-1957 között a Péter-Pál-aknát kellett újrabiztosítani, a két bányaszintet összekötő feltöréseket 100 méterig hajtották ki.

1957-ben a Kis-Tölgyes-bércen megnyitották a felső Barit-tárót,

1958-ban az 588 m-nél telepített Katalin-táró megütötte a telért,mélyítették a Nagy-Tölgyesbércen a lejtaknát, feltárták a Bikkszéli telért is.

 

1960-ban a központi telércsoportot teljes mértékben feltárták és több vékony telérrészt is követték. Földmozgások miatt áthelyezték a robbanószer-raktárt a Károly-táróból a rég felhagyott József-táróba.

 

1963-ban kezdték mélyíteni a Mátraszentimre-i aknát, a 338 m mély aknára öt szint csatlakozott.

1962-1965 között létesült a központi telérek és a mátraszentimrei telé összekötetése, elkészült a Szálkacsurgó-i és a 6-os harántvágat.

 

Az ércesedés bonyolult elhelyezkedése, a megfelelő műővelésmódjának választását egyre nehezítette, a magazinfejtésnél gyakran a beszakadó meddő meghaladta a telérkőzet mennyiségét. A bányákból fakadó víz fokozatosan savanyodott, a nehézfém(Pb, Zn, Cd)- koncentráció többszörösen meghaladta a megengedett határértéket , a mésszel lekötött csapadékot a Bence-völgyben létesítettveszélyeshulladék lerakón kellett elhelyezni.

 

Az Altáró megnyitásától a bánya 1985-ben határozott bezárásáig folytatott kutatás révén 28 telért, telérágat ismertek meg, a mélységi ércmennyiség azonban ismeretlen maradt.

 

1986-ban a bányát víz alá helyezték, a felszínre nyíló aknákat betömedékelték, a tárókat – úgy ahogy – lezárták.

 

Gyöngyösoroszi ércbányászata megszűnt létezni, a bányászok, családjainak sorsával nem sokat törődtek .

A bányák rekultivációja a 90-es évek végén indult, elsőısorban a felszíni meddőhányók eltávolításával, befedésével, a meddőanyagot a Száraz-pataki depóra helyezték, a Mecsekérc Zrt. elkezdte a mélyszinti bányák biztosítását is, melyhez több tárót újranyitották . 2008-ban a Mecsek-Öko Zrt. a végleges bezárást eredményező rekultivációra kapott megbízást, melyet elvileg 2012. dec. 31.-ig kellene elvégezni .

 

 

Mérleg és bezárási-szünteltetési határozat: A színesfémérc lelõhelyen üzemelõ ércbánya mûködésének 35 éve alatt összesen 3,7 Mt nyersércet termelt, amiben 35 kt ólom és 102 kt cink volt. Az értékesített színporok fémtartalma: 29 kt ólom, 65 kt cink, 800 kg arany, 29 kt ezüst, 70 kt pirit, 280 t réz és 60 t kadmium. Az értékesített termék értéke 1984, évi árfolyammal számolva 111 M USA $ .

A termelt érc értékesített cinktartalma a cinkimport 5,15 %-át, míg az ólomtartalom 19,20 %-át fedezte (az ólomfelhasználás jelentős része hulladékbegyűjtésbõl származik).

A bezáráshoz vezetõ körülmények :

A maradék ércvagyon több, vékony, rossz megtartású fekü- és fedőkőzetekkel határolt telérben van.

A földtani készletben az érc fémtartalma ugyan széles határok között változik, de kevés az olyan, elég nagy, összefüggő, dúsabb érckészletrész, amit korszerű, nagy termelékenységű fejtésmóddal le lehet(ett volna) művelni.

A bánya műszaki-gazdasági vezetése nem tudott olyan, új, máshol még nem alkalmazott technológiai megoldást találni, ami megoldotta volna a kisüzemben a világon máshol sem műrevalónak tartott ércesedés termelékeny és kis hígulással járó leművelését.

A bányaüzem 1968 után tervezett létszámát sohasem tudta feltölteni. Ehhez hozzájárult, hogy a munkaviszonyok nehezebbek voltak, mint a környező üzemekben, a bánya kiemelt bérezési jellegét viszont megszüntették. A műszakiak, aknászok, mérnökök fizetése nem érte el a jobb vájárokét. Normális munkafegyelmet elvárni és megkövetelni nem lehetett.

1968 után a bánya az elvárásoknak egy évben sem tudott megfelelni, ami a műszaki-gazdasági vezetésben fásultságot, fontos üzemszervezési feladatok és célok elhanyagolásához vezeőõ magatartást idézett elõ.

Az eredménytelenség állandósította a vállalat (OÉÁ) és az üzem vezetése közötti konfliktust.

A gyors eredmény hajszolása miatt a termeléssel arányos kutatás elmaradt. A megfelelően feltárt mátraszentimrei telérről kiderült, hogy ércvagyona erősen oxidált, emiatt a többi érccel együtt nem dúsítható, tehát nem műrevaló.

Az államháztartás gondjai miatt mindinkább kormányzati főcél lett a veszteséges termékek előállításának megszüntetése. A bányászatban ezt a legkisebb ellenállással az ércbányászatban lehetett elkezdeni.

A népgazdaság irányítói nem fogadták el azt az elvet, hogy az alapanyag-termelésnél olyan devizakitermelési mutatót kell meghatározni, mint amilyennel néhány, kevéssé gazdaságos, feldolgozott vagy alapanyagnak számító termékünket exportáljuk.

A vállalat vezetése egy nagy, recski fejlesztés reményében szerette volna oda átmenteni az ércbányász és ércelőkészítő szakembereket.

A Határozat

A Központi Földtani Hivatal HATÁROZATA az Országos Érc- és Ásványbányák gyöngyösoroszi színesfémércbánya ásványvagyonának elszámolásáról (kivonat)

Az Országos Érc- és Ásványbányák és jogelődjei által Gyöngyösorosziban 1952. évtől kezdődő ólom-cinkércek bányászatát a Minisztertanács Gazdasági Bizottsága 10.212/1985. sz. határozata alapján 1985. XII. 31-i hatállyal  az érctermelés tartós szüneteltetésével  megszüntette.

Észak-Magyarországon a Mátra-hegység Ny-i részén, Gyöngyösoroszi,Mátrakeresztes,Mátraszentimre községek határában lévõ színesfémérc-előforduláson az ipari miniszter az OÉÁ SZH 139/1985. sz. kérelmére  a GB 10.212/1985. sz. határozatával egyetértésben  a Bányászatról szóló, 1960. évi III. sz. törvény és a 14/1969. (III. 28.) Kormány számú rendelettel módosított, 9/1961. (II. 28.) Kormány számú végrehajtási rendelet 52. § -ában foglaltak alapján a bányaüzem felszámolását rendelte el, és utasította a vállalatot, hogy a Földtani Hatóság előírása szerint járjon el.

Az Országos Érc- és Ásványbányák az IpM állásfoglalása és utasítása értelmében az Országos Ásványvagyon Bizottság 1953. Évi mérleghatározatával jóváhagyott, és a 167/1958. sz. (Gyöngyösoroszi) és a 772/1969. sz. (Mátraszentimre) földtani kutatási igazolással is rendelkező  GYÖNGYÖSOROSZI ÓLOMCINKÉRC ELÕFORDULÁS  ásványvagyonának elszámolásáról a 23/1985. sz. és az M-402/196. sz. főhatósági hozzájárulással benyújtott előterjesztését a Központi Földtani Hivatal megvizsgálta, és a következőképpen határozott:

  • a gyöngyösoroszi színesfémérc-termelés tartós szüneteltetését tudomásul veszi, az ércvagyon elszámolását elfogadja;
  • az ércvagyon elszámolásának eredményeképpen a megkutatott, teljes földtani vagyonrésszel (4,8 Mt) és a reménybeli vagyonnal (3,5 Mt) az ORSZÁGOS ÁSVÁNYVAGYON NYILVÁNTARTÁS-ban való szerepeltetését rendeli el az 1987. I. 1-i állapotnak megfelelõ és az 1986-1990 között érvényes, gazdasági, műrevalósági minősítő számítások alapján;
  • a megkutatott és a föld mélyében lévő ércvagyon hozzáférhetősége érdekében a bányán belül olyan vízkizárási módszer és az altáró állagának megtartása szükséges, amely biztosítja az újranyitás lehetőségét és a szükséges, földtani kutató munkák onnan irányíthatóságát.

, A környezetszennyezésről: csokorba gyűjtve arágalmakat,hiedelmeket, majd az igazság. http://www.mafi.hu/static/microsites/geokem/oroszi/SZINT1.html

A hivatkozott weblap fejezetei kedvcsinálóként:

A gyöngyösoroszi környezetszennyezés

Hogyan használjuk ezt a tájékoztatót?

I. A Mátra e része kiemelt üdül ő övezet

II. Mit csinál a vulkán, amikor már nem működik?

V. Botrány a HAF beruházása körül

VI. Precedens nincs: a próbaper

VII. Tévhitek

1. Áradások alkalmával a savas, mérgezett víz elönti a falut, és kipusztít mindent, amivel érintkezésbe kerül 2. A mérgező nehézfémek a patakból a talajvízbe szivárognak, és abból (főként a "sárga homokban") kicsapódnak.

3. A flotációs meddőhányó már puszta látványával is szennyezi a környezetet"

4. A flotációs meddőhányó azért is kiemelt veszélyforrás, mert a róla begyűjtött mintákból igencsak különböző fémtartalmakat határoztak meg

VIII. A szennyez ő anyag 1. Miből áll?

2. Hogyan szabadult el?

IX. Szállítás, utánpótlás

X. A jelenleg ismert, szennyezett területek

XI. Jelenlegi folyamatok: a szennyező dés terjedése

XII. Mit lehet(ne) tenni, és ehelyett mi történik?

 

 


Személyes élmények
Első Károlytáróhoz fűződő emlékeim gyermekkoromhoz kötődnek.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 15
Heti: 103
Havi: 372
Össz.: 62 417

Látogatottság növelés
Oldal: Az ércbányáról
Károlytáró, a felfedezetlen, gyönyörű, tiszta Mátra - © 2008 - 2018 - karolytaro.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: károlytáró - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »